Újracsomagolható latexpor más szervetlen kötőanyagokkal (például cement, reszkető mész, gipsz stb.), És különféle aggregátumok, töltőanyagok és más adalékanyagok (például metil-hidroxi-propil-cellulóz-éter, keményítő-éter, lignocellulóz, hidrofób ágens stb.) A fizikai keveréshez, hogy a száraz-keverékű porcelakárt készítsék. Amikor a száraz keverésű habarcsot hozzáadják a vízhez és keverjük, a latex porrészecskék a vízbe diszpergálódnak a hidrofil védő kolloid és a mechanikus nyíró hatására. A normál rediszpertálódó latex por eloszlásához szükséges idő nagyon rövid, és ez a rediszperációs időindex szintén fontos paraméter annak minőségének vizsgálatához. A korai keverési szakaszban a latex por már elkezdte befolyásolni a habarcs reológiáját és megmunkálhatóságát.
Az egyes felosztott latexporok eltérő jellemzői és módosításai miatt ez a hatás szintén eltérő, néhányuknak áramlási hatása van, és néhányuknak egyre növekvő tixotropia hatása van. Befolyásának mechanizmusa számos szempontból származik, ideértve a latex pornak a víz affinitására gyakorolt hatását a diszperzió során, a latex por különböző viszkozitásának a diszperzió utáni hatása, a védő kolloid hatása, valamint a cement és a vízszíjak befolyása. A befolyások között szerepel a habarcsban a levegő tartalmának növekedése és a légbuborékok eloszlása, valamint a saját adalékanyagok befolyása és más adalékanyagokkal való interakció. Ezért a termékminőség befolyásolására fontos eszköz a rediszkusz latex por testreszabott és felosztott kiválasztása. A leggyakoribb szempont az, hogy a lecsökkenthető latex por általában növeli a habarcs levegőtartalmát, ezáltal kenve a habarcs felépítését, valamint a latex por, különösen a védő kolloid affinitását és viszkozitását a vízhez, amikor a koncentráció növekedése elősegíti az építőipar kohéziójának kohéziójának javítását, ezáltal javítva a habarcs működési képességét. Ezt követően a latex por diszperziót tartalmazó nedves habarcsot alkalmazzák a munkafelületen. A víz csökkentésével három szinten - az alapréteg felszívódása, a cementhidrációs reakció fogyasztása és a felszíni víz illékonysága a levegőbe, a gyanta részecskék fokozatosan megközelítik, az interfészek fokozatosan összeolvadnak egymással, és végül folyamatos polimerré válnak. Ez a folyamat elsősorban a habarcs pórusain és a szilárd anyag felületén fordul elő.
Hangsúlyozni kell, hogy ahhoz, hogy ezt a folyamatot visszafordíthatatlanná tegyék, azaz amikor a polimer film ismét vízbe kerül, azt nem fogjuk újra diszpergálni, és a rediszosítható latex por védő kolloidját el kell választani a polimer filmrendszertől. This is not a problem in the alkaline cement mortar system, because it will be saponified by the alkali generated by cement hydration, and at the same time, the adsorption of quartz-like materials will gradually separate it from the system, without the protection of hydrophilicity Colloids, which are insoluble in water and formed by one-time dispersion of redispersible latex powder, can function not only under dry conditions, but also under long-term Víz merítési körülményei. A nem lugalin rendszerekben, például gipszrendszerekben vagy csak töltőanyagokkal rendelkező rendszerekben, valamilyen oknál fogva a védő kolloid továbbra is részben létezik a végső polimer filmben, amely befolyásolja a film vízállóságát, de mivel ezeket a rendszereket nem használják a vízbe történő hosszú távú belemerülés esetén, és a polimernek továbbra is egyedi mechanikai tulajdonságai vannak, az nem befolyásolja a redipszált latex por alkalmazását.
A végső polimer film kialakulásával egy szervetlen és szerves kötőanyagokból álló keretrendszer képződik a kikeményített habarcsban, azaz a hidraulikus anyag törékeny és kemény keretet képez, és az újracsökkenthető latex por egy filmet képez a rés és a szilárd felület között. Rugalmas kapcsolat. Ezt a fajta kapcsolatot elképzelhető, hogy sok kis rugó köti össze a merev csontvázhoz. Mivel a latex por által képződött polimer gyantafilm szakítószilárdsága általában magasabb, mint a hidraulikus anyagoké, maga a habarcs erőssége javítható, azaz a kohézió javulhat. Mivel a polimer rugalmassága és deformálhatósága sokkal magasabb, mint a merev szerkezet, például a cement, a habarcs deformálódása javul, és a stressz diszpergálásának hatása jelentősen javul, ezáltal javítva a habarcs repedési ellenállását.
A postai idő: március-07-2023