A cellulóz-éterek szerkezete

Tipikus szerkezetek kettőcellulóz-éterekaz 1.1. és 1.2. ábrán láthatók.Egy cellulózmolekula minden β-D-dehidratált szőlője

A cukoregység (a cellulóz ismétlődő egysége) egy-egy étercsoporttal van helyettesítve a C(2), C(3) és C(6) pozíciókban, azaz legfeljebb három

egy étercsoport.A hidroxilcsoportok jelenléte miatt a cellulóz makromolekulák intramolekuláris és intermolekuláris hidrogénkötésekkel rendelkeznek, amelyek nehezen oldódnak fel vízben.

És szinte minden szerves oldószerben nehezen oldódik.A cellulóz éterezése után azonban étercsoportok kerülnek a molekulaláncba,

Ezáltal a cellulóz molekuláin belüli és közötti hidrogénkötések tönkremennek, és a hidrofilitása is javul, így az oldhatósága is javítható.

nagyot javult.Ezek közül az 1.1. ábra a cellulóz-éter molekulalánc két anhidroglükóz egységének általános szerkezetét mutatja, R1-R6=H

vagy szerves szubsztituensek.Az 1.2 a karboximetil-hidroxi-etil-cellulóz molekulalánc egy fragmentuma, a karboxi-metil szubsztitúciós foka 0,5,4

A hidroxi-etil szubsztitúciós foka 2,0, a moláris szubsztitúció foka 3,0.

A cellulóz minden egyes szubsztituense esetében az éteresítés teljes mennyisége a helyettesítés mértékeként (DS) kifejezhető.szálakból készült

A főmolekula szerkezetéből látható, hogy a szubsztitúció mértéke 0-3 között mozog.Vagyis a cellulóz minden anhidroglükóz egységgyűrűje

, az éterező szer éterező csoportjaival szubsztituált hidroxilcsoportok átlagos száma.A cellulóz hidroxi-alkil-csoportja miatt szubsztituált

Az éterezést újra kell kezdeni az új szabad hidroxilcsoportról.Ezért az ilyen típusú cellulóz-éter szubsztitúciós foka mólokban fejezhető ki.

szubsztitúciós fok (MS).Az úgynevezett moláris szubsztitúció mértéke a cellulóz egyes anhidroglükóz egységeihez adott éterezőszer mennyiségét jelzi.

A reaktánsok átlagos tömege.

1 A glükózegység általános felépítése

2 Cellulóz-éter molekulaláncok töredékei

1.2.2 A cellulóz-éterek osztályozása

Függetlenül attól, hogy a cellulóz-éterek egyedi éterek vagy vegyes éterek, tulajdonságaik némileg eltérőek.Cellulóz makromolekulák

Ha az egységgyűrű hidroxilcsoportja hidrofil csoporttal van helyettesítve, a termék alacsonyabb szubsztitúciós fokú lehet, alacsonyabb szubsztitúciós fokú feltétel mellett.

Van egy bizonyos vízoldhatósága;ha hidrofób csoporttal van szubsztituálva, a termék csak akkor rendelkezik bizonyos fokú helyettesítéssel, ha a helyettesítés mértéke mérsékelt.

A vízben oldódó, kevésbé szubsztituált cellulóz éterezési termékek csak vízben duzzadnak, vagy kevésbé tömény lúgos oldatokban oldódnak

középső.

A szubsztituensek típusa szerint a cellulóz-éterek három kategóriába sorolhatók: alkilcsoportok, például metil-cellulóz, etil-cellulóz;

hidroxi-alkil-csoportok, például hidroxi-etil-cellulóz, hidroxi-propil-cellulóz;mások, például a karboxi-metil-cellulóz stb. Ha az ionizáció

Osztályozás, a cellulóz-éterek a következőkre oszthatók: ionos, például karboxi-metil-cellulóz;nemionos, például hidroxi-etil-cellulóz;vegyes

típusú, például hidroxi-etil-karboxi-metil-cellulóz.Az oldhatóság osztályozása szerint a cellulóz a következőkre osztható: vízoldható, például karboximetil-cellulóz,

hidroxi-etil-cellulóz;vízben oldhatatlan, például metil-cellulóz stb.

1.2.3 A cellulóz-éterek tulajdonságai és alkalmazásai

A cellulóz-éter egyfajta termék a cellulóz-éterezés módosítása után, és a cellulóz-éternek számos nagyon fontos tulajdonsága van.mint

Jó filmképző tulajdonságokkal rendelkezik;nyomdapasztaként jó vízoldhatósággal, sűrítő tulajdonságokkal, vízvisszatartással és stabilitással rendelkezik;

5

A sima éter szagtalan, nem mérgező és jó biokompatibilitású.Közülük a karboxi-metil-cellulóz (CMC) „ipari mononátrium-glutamátot” tartalmaz.

becenév.

1.2.3.1 Filmképzés

A cellulóz-éter éteresítési foka nagyban befolyásolja filmképző tulajdonságait, például filmképző képességét és kötési szilárdságát.Cellulóz-éter

Jó mechanikai szilárdsága és a különböző gyantákkal való jó kompatibilitása miatt felhasználható műanyag fóliákban, ragasztókban és egyéb anyagokban.

anyag előkészítése.

1.2.3.2. Oldhatóság

Az oxigéntartalmú glükózegység gyűrűjén sok hidroxilcsoport jelenléte miatt a cellulóz-éterek jobban oldódnak vízben.és

A cellulóz-éter szubsztituenstől és a szubsztitúció mértékétől függően a szerves oldószerek szelektivitása is eltérő.

1.2.3.3 Sűrítés

A cellulóz-étert vizes oldatban oldják kolloid formájában, ahol a cellulóz-éter polimerizációs foka határozza meg a cellulózt

Az éteres oldat viszkozitása.A newtoni folyadékoktól eltérően a cellulóz-éteres oldatok viszkozitása nyíróerő hatására változik, ill

A makromolekulák ilyen szerkezete miatt az oldat viszkozitása gyorsan növekszik a cellulóz-éter szilárdanyag-tartalmának növekedésével, azonban az oldat viszkozitása

A viszkozitás is gyorsan csökken a hőmérséklet emelkedésével [33].

1.2.3.4 Lebonthatóság

A vízben egy ideig feloldott cellulóz-éter-oldat baktériumokat szaporít, ezáltal enzimbaktériumokat termel, és elpusztítja a cellulóz-éter fázist.

A szomszédos szubsztituálatlan glükóz egység kötődik, ezáltal csökkenti a makromolekula relatív molekulatömegét.Ezért a cellulóz-éterek

A vizes oldatok tartósításához bizonyos mennyiségű tartósítószer hozzáadása szükséges.

Ezenkívül a cellulóz-éterek számos más egyedi tulajdonsággal rendelkeznek, mint például felületaktivitás, ionaktivitás, habstabilitás és adalékanyag.

gél akció.Ezen tulajdonságoknak köszönhetően a cellulóz-étereket textil-, papír-, szintetikus mosószerek, kozmetikumok, élelmiszerek, gyógyszerek,

Sok területen széles körben használják.

1.3 Bevezetés a növényi nyersanyagokba

Az 1,2-es cellulóz-éter áttekintéséből látható, hogy a cellulóz-éter előállításának alapanyaga főként pamutcellulóz, és a témakör egyik tartalma

A növényi nyersanyagokból kivont cellulóz felhasználása a pamut cellulóz helyettesítésére cellulóz-éter előállításához.Az alábbiakban röviden bemutatjuk a növényt

anyag.

Az olyan közös erőforrások, mint a kőolaj, a szén és a földgáz fogyatkozásával, a különféle ezeken alapuló termékek, például szintetikus szálak és szálfilmek fejlesztése is egyre korlátozódik.A társadalom és a világ országainak folyamatos fejlődésével (főleg

Fejlett ország) aki kiemelt figyelmet fordít a környezetszennyezés problémájára.A természetes cellulóz biológiailag lebontható és környezetbarát.

Fokozatosan ez lesz a rostanyagok fő forrása.


Feladás időpontja: 2022-09-26