Polianionos cellulóz (PAC) és nátrium-karboxi-metil-cellulóz (CMC)

A polianionos cellulóz (PAC) és a nátrium-karboxi-metil-cellulóz (CMC) egyaránt cellulóz-származékok, amelyeket széles körben használnak a különböző iparágakban sűrítő, stabilizáló és reológiai tulajdonságaik miatt. Noha van némi hasonlóságuk, kémiai szerkezetük, tulajdonságaik és alkalmazásuk tekintetében is határozott különbségek vannak. Íme a PAC és a CMC összehasonlítása:

1. Kémiai szerkezet:
   • PAC: A polianionos cellulóz egy vízben oldódó polimer, amelyet a cellulózból karboximetil- és más anionos csoportok cellulózvázba történő bevitelével nyernek. Több karboxilcsoportot (-COO-) tartalmaz a cellulózlánc mentén, így erősen anionos.
   • CMC: A nátrium-karboximetil-cellulóz szintén egy cellulózból származó vízben oldódó polimer, de specifikus karboximetilezési folyamaton megy keresztül, melynek eredményeként a hidroxilcsoportok (-OH) karboximetil-csoportokkal (-CH2COONa) cserélődnek ki. A CMC jellemzően kevesebb karboxilcsoportot tartalmaz, mint a PAC.
2. Ionos természet:
   • PAC: A polianionos cellulóz erősen anionos, mivel a cellulózláncban több karboxilcsoport található. Erős ioncserélő tulajdonságokkal rendelkezik, és gyakran használják szűrést szabályozó szerként és reológiai módosítóként vízbázisú fúrófolyadékokban.
   • CMC: A nátrium-karboximetil-cellulóz szintén anionos, de anionossági foka a karboximetil-csoportok szubsztitúciós fokától (DS) függ. A CMC-t általában sűrítőként, stabilizátorként és viszkozitásmódosítóként használják különféle alkalmazásokban, beleértve az élelmiszereket, a gyógyszereket és a testápolási termékeket.
3. Viszkozitás és reológia:
   • PAC: A polianionos cellulóz oldatban nagy viszkozitást és nyíróhígító viselkedést mutat, így hatékonyan használható sűrítőként és reológiai módosítóként fúrófolyadékokban és más ipari alkalmazásokban. A PAC ellenáll az olajmezők során tapasztalt magas hőmérsékletnek és sótartalomnak.
   • CMC: A nátrium-karboxi-metil-cellulóz viszkozitást és reológiát módosító tulajdonságokat is mutat, de viszkozitása jellemzően alacsonyabb a PAC-éhoz képest. A CMC stabilabb és pszeudoplasztikus megoldásokat képez, így számos felhasználási területre alkalmas, beleértve az élelmiszer-, kozmetikai és gyógyszeripari termékeket.
4. Alkalmazások:
   • PAC: A polianionos cellulózt elsősorban az olaj- és gáziparban használják szűrést szabályozó szerként, reológiai módosítóként és folyadékveszteség-csökkentőként a fúrófolyadékokban. Más ipari alkalmazásokban is használják, például építőanyagokban és környezeti kármentesítésben.
   • CMC: A nátrium-karboxi-metil-cellulózt különféle iparágakban alkalmazzák, beleértve az élelmiszereket és italokat (sűrítőszerként és stabilizátorként), a gyógyszereket (kötőanyagként és szétesést elősegítőként), testápolási termékeket (reológiai módosítóként), textíliákban (enyvezőszerként) és papírgyártás (papíradalékként).

Míg a polianionos cellulóz (PAC) és a nátrium-karboxi-metil-cellulóz (CMC) is anionos tulajdonságokkal rendelkező cellulózszármazékok, és egyes iparágakban hasonló alkalmazásokat mutatnak be, kémiai szerkezetük, tulajdonságaik és speciális alkalmazások tekintetében határozott különbségek vannak. A PAC-t elsősorban az olaj- és gáziparban használják, míg a CMC széles körben alkalmazható az élelmiszeriparban, a gyógyszeriparban, a testápolásban, a textiliparban és más iparágakban.