1, mi a hidroxipropil-metil-cellulóz (HPMC) fő felhasználási területe?
A HPMC-t széles körben használják építőanyagokban, bevonatokban, műgyantákban, kerámiában, gyógyszeriparban, élelmiszer-, textil-, mezőgazdaságban, kozmetikumokban, dohányiparban és más iparágakban. A HPMC felhasználás szerint felosztható: építőipari, élelmiszeripari és orvosi minőségű. Jelenleg a hazai építőipari minőség nagy része, az építőipari minőségben nagy a gittpor adagolása, körülbelül 90% -a gittpor készítésére szolgál, a többiből cementhabarcs és ragasztó készül.
2, a hidroxipropil-metil-cellulóz (HPMC) több részre oszlik, mi a különbség a felhasználásában?
A HPMC azonnali és melegoldatos típusúra osztható, instant termékek, hideg vízben gyorsan szétoszlanak, eltűnnek a vízben, ekkor a folyadéknak nincs viszkozitása, mert a HPMC csak eloszlik a vízben, nincs valódi oldódás. Körülbelül 2 perc múlva a folyadék viszkozitása lassan növekszik, átlátszó viszkózus kolloidot képezve. A hideg vízben melegen oldódó termékek gyorsan eloszlanak forró vízben, forró vízben eltűnnek, amikor a hőmérséklet egy bizonyos hőmérsékletre csökken, a viszkozitás lassan megjelenik, amíg átlátszó viszkózus kolloid nem keletkezik. Forró oldat csak gittporban és habarcsban használható, a folyékony ragasztóban és festékben, csoportos jelenség lesz, nem használható. Azonnali MEGOLDÁS MODELL, ALKALMAZÁSI KÖRŰ NÉHÁNY SZÉLEGES, GYERMEK POR ÉS HARBAR UNATKOZÁSBAN, ÉS FOLYÉKONY RAGASZTÓBAN ÉS BEVONATOKBAN MINDEN ALKALMAZHATÓ, MILYEN ELLENJAVALLAT NÉLKÜL.
3, a hidroxi-propil-metil-cellulóz (HPMC) oldhatósági módszerei megvannak?
– V: Forróvizes oldódási módszer: mivel a HPMC nem oldódik forró vízben, így a korai HPMC egyenletesen eloszlatható forró vízben, majd hűtéskor gyorsan feloldódik, két tipikus módszert írunk le az alábbiak szerint: 1), tartályban a meleg víz szükséges, és körülbelül 70 ℃-ra kell felmelegíteni. Lassú keverés közben fokozatosan adjunk hozzá hidroxipropil-metil-cellulózt, a HPMC elkezdett lebegni a víz felszínén, majd fokozatosan szuszpenziót képez, keverés közben hűtve a szuszpenziót. 2) Adja hozzá a szükséges mennyiségű 1/3 vagy 2/3 vizet a tartályba, és melegítse 70 ℃-ra az 1) módszer szerint, HPMC diszperzió, forró vizes zagy készítése; Ezután adjuk hozzá a maradék hideg vizet a forró iszaphoz, keverjük össze és hűtsük le a keveréket. Porkeverési mód: HPMC por és nagyszámú egyéb porszerű anyag összetevő, keverővel alaposan összekeverve, víz hozzáadása után feloldódik, majd a HPMC ilyenkor fel tud oldódni, de nem kohézió, mert minden kis sarkon csak egy kis HPMC por , a víz azonnal feloldódik. – A gittport és habarcsot gyártó vállalkozások alkalmazzák ezt a módszert. A hidroxi-propil-metil-cellulózt (HPMC) sűrítőszerként és vízmegtartó szerként ALKALMAZHATÓ gittpor habarcsban.
4, mennyire egyszerű és intuitív a hidroxi-propil-metil-cellulóz (HPMC) minőségének meghatározása?
– Válasz: (1) fehérség: bár a fehérség nem tudja meghatározni, hogy a HPMC-t jó-e használni, és ha a gyártási folyamat során hozzáadják a fehérítőszert, az befolyásolja a minőségét. A jó termékek azonban többnyire fehérek. (2) Finomság: HPMC finomság általában 80 háló és 100 háló, 120 kisebb cél, Hebei HPMC többnyire 80 háló, minél finomabb a finomság, általában annál jobb. (3) áteresztőképesség: a hidroxi-propil-metil-cellulóz (HPMC) a vízbe, egy átlátszó kolloid képződése, lásd az áteresztőképességét, minél nagyobb az áteresztőképesség, annál jobb, annál kevésbé oldhatatlan anyag belsejében. A függőleges reaktor áteresztőképessége általában jó, a vízszintes reaktoré rosszabb, de nem tudja kimutatni, hogy a függőleges reaktor termelése jobb, mint a vízszintes reaktoré, a termék minőségét számos tényező határozza meg. (4) fajsúly: minél nagyobb a fajsúly, annál nehezebb, annál jobb. Jelentősnél általában azért, mert a hidroxipropil-tartalom magas, a hidroxi-propil-tartalom magas, így a vízvisszatartás is jobb.
5, hidroxi-propil-metil-cellulóz (HPMC) a gittpor mennyiségében?
– Válasz: HPMC az adagolás tényleges alkalmazásában, az éghajlati környezet, a hőmérséklet, a helyi kalciumhamu minősége, a gittpor formulája és a „vásárlói minőségi igények” szerint eltérőek. Általánosságban elmondható, hogy vízálló gitt adagolása 4 kg – 5 kg között. Például: Peking gitt por, többnyire 5 kg; Guizhouban a legtöbbjük nyáron 5 kg, télen 4,5 kg. Yunnan mennyisége kicsi, általában 3-4 kg és így tovább. És a HPMC adagolása a 821-es gittben általában 2-3 kg.
6, hidroxipropil-metil-cellulóz (HPMC) mekkora viszkozitás a megfelelő?
– Válasz: Unatkozzon GYERMEKPOR ÁLTALÁNOS 100 EZER OK, HASZBRA IGÉNY VALAMINT MAGASABB, 150 EZER HASZNÁLATI KÉPESSÉG SZERETNÉ. Sőt, a HPMC legfontosabb szerepe a vízvisszatartás, majd a sűrítés. Gittporban, amíg jó a víztartó, kicsi a viszkozitása (7-80 ezer), ez is lehetséges, persze nagyobb viszkozitás, jobb a relatív vízvisszatartás, ha a viszkozitás több mint 100 ezer, a viszkozitás kevéssé befolyásolja a vízvisszatartást.
7, hidroxipropil-metil-cellulóz (HPMC) melyek a fő műszaki mutatók?
V: Hidroxipropil-tartalom és viszkozitás, ami a legtöbb felhasználót aggasztja. A hidroxipropil-tartalom magas, a vízvisszatartás általában jobb. Viszkozitás, vízvisszatartás, relatív (de nem abszolút) is jobb, és viszkozitás, a cementhabarcsban jobb használni valamennyit.
8, hidroxi-propil-metil-cellulóz (HPMC) a fő nyersanyagok mi?
– Válasz: a fő alapanyagok hidroxipropil-metil-cellulóz (HPMC): finomított pamut, klórmetán, propilén-oxid, egyéb alapanyagok, tabletta lúg, sav, toluol, izopropil-alkohol stb.
9, HPMC alkalmazása gitt por, mi a fő szerepe, hogy a kémia?
HPMC gittporban, sűrítésben, vízvisszatartásban és három szerepkörben. Sűrítés: A cellulóz sűríthető, hogy szuszpenziót játsszon, így a megoldás egyenletes fel-le ugyanazt a szerepet, anti flow lóg. Vízvisszatartás: a gittpor lassabban szárad ki, a hamu kalcium reakciója víz hatására. Felépítés: A cellulóz kenőhatású, jó szerkezetű gittport készíthet. A HPMC nem vesz részt semmilyen kémiai reakcióban, csak segéd szerepet játszik. A gittpor hozzáadott víz, a falra, kémiai reakció, mert ott új anyag keletkezik, a falról lefelé gittpor a falon, porrá őrölve, majd felhasználva már nem, mert kialakult egy új anyag (kalcium-karbonát). A szürke kalciumpor fő összetevői: Ca(OH)2, CaO és kis mennyiségű CaCO3 keverék, CaO+H2O=Ca(OH)2 – Ca(OH)2+CO2=CaCO3↓+H2O kalciumhamu vízben és a levegő hatása alatt a CO2, a képződése a kalcium-karbonát, és a HPMC csak vízvisszatartás, kiegészítő kalcium hamu jobb reakció, a saját nem vett részt semmilyen reakcióban.
10, HPMC nemionos cellulóz-éter, akkor mi a nemionos?
V: Általánosságban elmondható, hogy a nemionos olyan vízben lévő anyag, amely nem ionizál. Az ionizáció az a folyamat, amelynek során az elektrolit egy adott oldószerben, például vízben vagy alkoholban szabadon mozgó töltött ionokká disszociál. Például a nátrium-klorid (NaCl), a mindennap elfogyasztott só vízben oldódik és ionizálódik, így szabadon mozgó nátriumionokat (Na+) hoz létre, amelyek pozitív töltésűek, és kloridionokat (Cl), amelyek negatív töltésűek. Más szavakkal, a vízben lévő HPMC nem disszociál töltött ionokká, hanem molekulaként létezik.
11, hidroxipropil-metil-cellulóz gél hőmérséklete és mihez kapcsolódik?
– Válasz: A HPMC gélhőmérséklete a metoxitartalmától függ. Minél alacsonyabb a metoxitartalom, annál magasabb a gél hőmérséklete.
12. Van-e kapcsolat a gittpor és a HPMC között?
– Válasz: a gittpor és a kalcium minősége remek összefüggésben van, a HPMC-vel pedig nincs túl sok kapcsolat. A kalcium alacsony kalciumtartalma és a CaO, Ca(OH)2 aránya a kalciumhamuban nem megfelelő, porhullást okoz. Ha valami köze van a HPMC-hez, akkor a HPMC vízvisszatartása rossz, az porcseppet is okoz. Konkrét okokért lásd a 9. kérdést
13, hidroxi-propil-metil-cellulóz hideg vízben oldódó típus és melegen oldódó típus a gyártási folyamatban, mi a különbség?
– A :HPMC hidegvízben oldódó típus glioxálos felületkezelés után, hideg vízbe téve gyorsan szétoszlik, de nem igazán oldódik, viszkozitása megnő, feloldódik. A hőben oldódó típust nem felületkezeltük glioxállal. A glioxál térfogata nagy, a diszperzió gyors, de a viszkozitása lassú, a térfogata kicsi, éppen ellenkezőleg.
14, hidroxi-propil-metil-cellulóz (HPMC) olyan szaga van, hogy mi folyik itt?
– Válasz: Az oldószeres módszerrel előállított HPMC toluolból és oldószerként izopropil-alkoholból készül. Ha a mosás nem túl jó, akkor marad némi íz.
15, különböző felhasználások, hogyan válasszuk ki a megfelelő hidroxipropil-metil-cellulózt (HPMC)?
– Válasz: Gittpor felhordása: kisebb az igény, 100 ezer a viszkozitása, rendben van, a fontos, hogy jobban tartsa a vizet. Habarcs felhordása: nagyobb a követelmény, nagy viszkozitás a követelmény, 150 ezer jobb legyen. Ragasztó alkalmazása: azonnali termékek szükségesek, magas viszkozitás.
16, hidroxipropil-metil-cellulóz mi az álnév?
A: Hydroxypropyl Methyl Cellulose, angolul: Hydroxypropyl Methyl Cellulose rövidítés: HPMC vagy MHPC alias: Hydroxypropyl Methyl Cellulose; cellulóz-hidroxi-propil-metil-éter; Cellulóz Hipromellóz, 2-hidroxi-propil-metil-cellulóz-éter. Cellulóz hidroxipropil-metil-éter Hiprolóz.
17, HPMC alkalmazása gitt por, gitt por buborék milyen okból?
HPMC gittporban, sűrítésben, vízvisszatartásban és három szerepkörben. Nem vesz részt semmilyen reakcióban. A buborékok oka: 1, a víz túl sok. 2, az alsó nem száraz, a tetején és kaparja le a réteget, könnyen buborékolható.
18. Gittpor formula belső és külső falakhoz?
– Válasz: vízálló gittpor belső falhoz: 750-850KG nehéz kalcium, 150-250KG szürke kalcium, 4-5KG cellulóz-éter és 1-2KG polivinil-alkohol por megfelelően adható hozzá; Külső falgitt por: fehér cement 350 kg, nehéz kalcium 500-550 kg, szürke kalcium 100-150 kg, latex por 8-12 kg, cellulóz-éter 5 kg, farost 3 kg.
19. Mi a különbség a HPMC és az MC között?
– Az MC a metil-cellulózhoz, a finomított pamut lúgos kezelés után, metán-kloriddal éterezőszerként, reakciósorozaton és cellulóz-éteren keresztül. Általában a szubsztitúció mértéke 1,6-2,0, és az oldhatóság a szubsztitúció mértékével változik. Ez egy nemionos cellulóz-éter.
(1) A metil-cellulóz vízvisszatartása függ a hozzáadott mennyiségtől, a viszkozitástól, a szemcsefinomságtól és az oldódási sebességtől. Általában nagy mennyiséget, kis finomságot, viszkozitást és magas vízvisszatartási arányt adunk hozzá. Közülük a vízvisszatartási arányhoz hozzáadott mennyiségnek van a legnagyobb hatása, a viszkozitás és a vízvisszatartás mértéke nem arányos a kapcsolattal. Az oldódási sebesség főként a cellulózszemcsék felületmódosítási fokától és szemcsefinomságától függ. A fenti cellulóz-éterben a metil-cellulóz és a hidroxi-propil-metil-cellulóz vízvisszatartási aránya nagyobb.
(2) A metil-cellulóz hideg vízben oldható, a forró víz nehezen oldható meg, vizes oldata pH=3-12 tartományban nagyon stabil. Jól kompatibilis a keményítővel, a guanidin gumival és számos felületaktív anyaggal. A gélesedés akkor következik be, amikor a hőmérséklet eléri a gélesedési hőmérsékletet.
(3) A hőmérséklet változása súlyosan befolyásolja a metil-cellulóz vízvisszatartási sebességét. Általában minél magasabb a hőmérséklet, annál rosszabb a vízvisszatartás. Ha a habarcs hőmérséklete meghaladja a 40 ℃-ot, a metil-cellulóz vízvisszatartása lényegesen rosszabb lesz, ami súlyosan befolyásolja a habarcs felépítését.
(4) A metil-cellulóz nyilvánvalóan befolyásolja a habarcs szerkezetét és tapadását. Itt a „tapadás” a dolgozó felhordószerszáma és a falfelület között érzett tapadóerőt, azaz a habarcs nyírási ellenállását jelenti. A ragasztó tulajdonsága nagy, a habarcs nyírószilárdsága nagy, és a munkások által a használat során szükséges erő is nagy, ezért a habarcs szerkezeti tulajdonságai rosszak.
A cellulóz-éter termékekben a metil-cellulóz adhéziója közepes szintű. A hidroxi-propil-metil-cellulózhoz készült HPMC finomított pamutból készül lúgosító kezelés után, propilén-oxiddal és klór-metánnal mint éterezőszerrel, reakciósorozaton keresztül, és nemionos cellulóz kevert éterből készül. A helyettesítési fok általában 1,2-2,0. Tulajdonságait befolyásolja a metoxitartalom és a hidroxipropiltartalom aránya.
(1) Hideg vízben oldódó hidroxi-propil-metil-cellulóz, forró vízben oldva nehézségekbe ütközik. De a zselésedési hőmérséklete forró vízben lényegesen magasabb, mint a metil-cellulózé. A metil-cellulóz oldhatósága hideg vízben is jelentősen javul.
(2) a hidroxi-propil-metil-cellulóz viszkozitása a molekulatömegével függ össze, a nagy molekulatömeg pedig a nagy viszkozitás. A hőmérséklet a viszkozitását is befolyásolja, a hőmérséklet nő, a viszkozitás csökken. A magas hőmérséklet viszkozitása azonban alacsonyabb, mint a metil-cellulózé. Az oldat szobahőmérsékleten tárolva stabil.
(3) A hidroxi-propil-metil-cellulóz savval és lúggal szemben stabil, vizes oldata pH=2-12 tartományban nagyon stabil. A nátronlúg és a mészvíz nincs nagy hatással a tulajdonságaira, de a lúg felgyorsíthatja az oldódást és javíthatja a csap viszkozitását. A hidroxi-propil-metil-cellulóz stabil az általános sókkal szemben, de ha a sóoldat koncentrációja magas, a hidroxi-propil-metil-cellulóz-oldat viszkozitása hajlamos megnövekedni.
(4) A hidroxi-propil-metil-cellulóz vízvisszatartása a hozzáadott mennyiségtől, viszkozitástól stb. függ, ugyanakkora vízvisszatartási arány nagyobb, mint a metil-cellulózé.
(5) A hidroxi-propil-metil-cellulóz vízoldható polimer vegyületekkel keverhető egyenletes, nagyobb viszkozitású oldattá. Például polivinil-alkohol, keményítő-éter, növényi gumi és így tovább.
(6) A hidroxi-propil-metil-cellulóz tapadása a habarcsszerkezethez erősebb, mint a metil-cellulózé.
(7) A hidroxi-propil-metil-cellulóz enzimatikus ellenállása jobb, mint a metil-cellulóz, és oldata enzimatikus lebomlásának lehetősége kisebb, mint a metil-cellulózé.
20, a HPMC viszkozitása és hőmérséklete közötti kapcsolat, amire a gyakorlati alkalmazás során oda kell figyelni?
– Válasz: A HPMC viszkozitása fordítottan arányos a hőmérséklettel, vagyis a viszkozitás a hőmérséklet csökkenésével nő. Amikor egy termék viszkozitásáról beszélünk, akkor a 2%-os vizes oldatának 20 Celsius fokos hőmérsékleten történő mérésének eredményét értjük. Gyakorlati alkalmazásnál a nyári és téli nagy hőmérséklet-különbséggel rendelkező területeken figyelni kell arra az ajánlásra, hogy télen viszonylag alacsonyabb viszkozitást alkalmazzanak, ami jobban elősegíti az építkezést. Ellenkező esetben, amikor a hőmérséklet alacsony, a cellulóz viszkozitása megnő, kaparáskor nehéz lesz az érzés. Közepes viszkozitás: 75000-100000 főként gitt okokból: jó vízvisszatartás magas viszkozitás: 150000-200000 főként polisztirol részecskék hőszigetelő habarcs ragasztópor anyaga és üveggyöngy hőszigetelő habarcs. Oka: magas viszkozitású, habarcs nem könnyű csepp hamut és áramlási lógó, javítja a szerkezet. De általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb a viszkozitás, annál jobb a vízvisszatartás, ezért sok szárazhabarcsgyár megfontolja a költségeket, és közepes viszkozitású cellulózzal (75 000-100 000) helyettesíti az alacsony viszkozitású cellulózt (20 000-40 000), hogy csökkentse a habarcs mennyiségét. kiegészítés.
Feladás időpontja: 2024.05.05