Minél nagyobb a viszkozitásaHPMChidroxipropil-metil-cellulóz, annál jobb a vízmegtartó képesség. A viszkozitás a HPMC teljesítményének fontos paramétere. Jelenleg a HPMC különböző gyártói különböző módszereket és eszközöket használnak a HPMC viszkozitásának meghatározására. A fő módszerek a Haake Rotovisko, Hoppler, Ubbelohde és Brookfield stb.
Ugyanazon termék esetében a különböző módszerekkel mért viszkozitási eredmények nagyon eltérőek, némelyik akár többszörös eltérést is mutat. Ezért a viszkozitás összehasonlításakor ugyanazt a vizsgálati módszert kell elvégezni, beleértve a hőmérsékletet, a rotort stb.
A részecskeméretnél minél finomabb a részecske, annál jobb a vízvisszatartás. A cellulóz-éter nagy részecskéi vízzel érintkezve azonnal feloldódnak és gélt képezve az anyagot beburkolják, hogy megakadályozzák a vízmolekulák további behatolását, néha hosszan tartó keverés közben nem lehet egyenletesen eloszlatni feloldódott, sáros pelyhes oldat képződése ill. agglomerátum. A cellulóz-éter oldhatósága az egyik tényező a cellulóz-éter kiválasztásánál. A finomság a metil-cellulóz-éter fontos teljesítménymutatója is. A szárazhabarcshoz való MC-hez por szükséges, alacsony víztartalom és 20-60%-os finomság, kisebb, mint 63 um. A finomság befolyásolja az oldhatóságotHPMChidroxi-propil-metil-cellulóz-éter. A durva MC általában szemcsés, agglomerálódás nélkül könnyen oldható vízben, de az oldódási sebesség nagyon lassú, ezért szárazhabarcsban nem alkalmas. Száraz habarcsban az MC-t adalékanyagok, finom töltőanyagok és cementáló anyagok, például cement között diszpergálják, és csak elég finom por képes elkerülni a metil-cellulóz-éter csomósodását vízzel keverve. Amikor az MC vizet ad hozzá az agglomerátum feloldásához, nagyon nehéz diszpergálni és feloldani. A durva finomságú MC nemcsak pazarolja, hanem csökkenti a habarcs helyi szilárdságát is. Ha az ilyen szárazhabarcsot nagy területen készítik, a helyi szárazhabarcs kötési sebessége jelentősen csökken, ami az eltérő kikeményedési idők miatti repedéseket eredményez. Mechanikus permetezőhabarcsnál a rövid keverési idő miatt nagyobb a finomság.
Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb a viszkozitás, annál jobb a vízvisszatartó hatás. Azonban minél nagyobb a viszkozitás, annál nagyobb az MC molekulatömege, és az oldódási teljesítmény ennek megfelelően csökken, ami negatív hatással van a habarcs szilárdságára és szerkezeti teljesítményére. Minél nagyobb a viszkozitás, annál szembetűnőbb a habarcs sűrítő hatása, de ez nem arányos a kapcsolattal. Minél nagyobb a viszkozitás, a nedves habarcs ragadósabb lesz, mind a szerkezet, mind a ragadós kaparó teljesítménye és az alapanyaghoz való jó tapadás. De nem hasznos a nedves habarcs szerkezeti szilárdságának növelése. Az építés során a lehajlásgátló teljesítmény nem nyilvánvaló. Éppen ellenkezőleg, néhány alacsony viszkozitású, de módosított metil-cellulóz-éter kiváló teljesítményt nyújt a nedves habarcs szerkezeti szilárdságának javításában.
Minél több cellulóz-étert adunk a habarcshoz, annál jobb a vízmegtartó képesség, minél nagyobb a viszkozitás, annál jobb a vízmegtartó képesség.
A HPMC finomság bizonyos hatással van a vízvisszatartására is, általánosságban elmondható, hogy azonos viszkozitású és eltérő finomságú metil-cellulóz-éter esetén azonos mennyiségű adagolás esetén annál finomabb a vízvisszatartó hatás.
A HPMC vízvisszatartása a felhasználási hőmérséklettel is összefügg, a metil-cellulóz-éter vízvisszatartása pedig a hőmérséklet emelkedésével csökken. A tényleges anyagfelhasználás során azonban a szárazhabarcs sok környezete gyakran magas hőmérsékletű (40 foknál magasabb), ha forró aljzatba építik, mint például a külső falak gittvakolásának nyári szigetelése, ami gyakran felgyorsította a habarcs megszilárdulását. cement és száraz habarcs keményítése. A vízvisszatartási ráta csökkenése azt a nyilvánvaló érzést eredményezi, hogy mind a megépíthetőség, mind a repedésállóság érintett. Ebben az állapotban a hőmérsékleti tényezők hatásának csökkentése különösen kritikussá válik. Bár a metil-hidroxi-etil-cellulóz-éter adalékanyagát a technológiai fejlődés élvonalának tekintik, hőmérsékletfüggősége mégis a szárazhabarcs tulajdonságainak gyengüléséhez vezet. A metil-hidroxi-etil-cellulóz adagolásának (nyári formula) emelése mellett sem képes a felépítés és a repedésállóság a felhasználási igényeket kielégíteni. Az MC bizonyos speciális kezelésével, például az éteresítés mértékének növelésével, az MC vízvisszatartó hatása jobb hatást tud fenntartani magas hőmérsékleten, így jobb teljesítményt nyújt zord körülmények között.
Feladás időpontja: 2022. május 18