Hidroxipropil-metil-cellulóz Gyakran Ismételt Kérdések

1. Mi a hidroxipropil-metil-cellulóz (HPMC) fő alkalmazása?

A HPMC-t széles körben használják építőanyagokban, bevonatokban, műgyantákban, kerámiában, gyógyszeriparban, élelmiszer-, textil-, mezőgazdaságban, kozmetikumokban, dohányiparban és más iparágakban. A HPMC a cél szerint építőipari, élelmiszeripari és gyógyszerészeti minőségűre osztható. Jelenleg a hazai termékek nagy része építőipari minőségű. Építőipari minőségben a gittport nagy mennyiségben használják, körülbelül 90% -át gittporhoz, a többit cementhabarcshoz és ragasztóhoz használják.

2. A hidroxi-propil-metil-cellulóznak (HPMC) többféle típusa létezik, és mi a különbség a felhasználásukban?

A HPMC felosztható instant típusra és forrón oldódó típusra. Az instant típusú termék hideg vízben gyorsan eloszlik és eltűnik a vízben. Jelenleg a folyadéknak nincs viszkozitása, mivel a HPMC csak vízben diszpergálódik, valódi oldódás nélkül. Körülbelül 2 perccel a folyadék viszkozitása fokozatosan növekszik, átlátszó viszkózus kolloidot képezve. A melegen olvadó termékek hideg vízzel érintkezve gyorsan szétoszlanak a forró vízben, és eltűnnek a forró vízben. Amikor a hőmérséklet egy bizonyos hőmérsékletre csökken, a viszkozitás lassan megjelenik, amíg átlátszó viszkózus kolloidot nem képez. A melegen olvadó típus csak gittporban és habarcsban használható. Folyékony ragasztóban és festékben csoportosodási jelenség lép fel, és nem használható. Az instant típus szélesebb alkalmazási körrel rendelkezik. Használható gittporban és habarcsban, valamint folyékony ragasztóban és festékben is, ellenjavallat nélkül.

3. Melyek a hidroxi-propil-metil-cellulóz (HPMC) oldási módszerei?

Forró vizes oldási módszer: Mivel a HPMC nem oldódik forró vízben, a HPMC a kezdeti szakaszban egyenletesen eloszlatható forró vízben, majd lehűtve gyorsan feloldódik. Két tipikus módszer leírása a következő:

1) Öntse a szükséges mennyiségű forró vizet az edénybe, és melegítse fel kb. 70°C-ra. A hidroxi-propil-metil-cellulózt fokozatosan, lassú keverés mellett adagoltuk, kezdetben a HPMC a víz felszínén úszott, majd fokozatosan szuszpenziót képezett, amelyet keverés közben lehűtöttünk.

2) a szükséges vízmennyiség 1/3-át vagy 2/3-át adjuk az edénybe, melegítsük fel 70°C-ra, diszpergáljuk a HPMC-t az 1) pont szerinti módszerrel, és készítsünk forró vizes zagyot; majd a maradék hideg vizet a forró vizes zagyhoz adjuk, keverés után lehűtjük.

Porkeverési mód: keverjük össze a HPMC port nagy mennyiségű egyéb porszerű anyaggal, keverjük alaposan keverővel, majd adjunk hozzá vizet, hogy feloldódjon, ekkor a HPMC agglomeráció nélkül feloldható, mert minden apróban csak egy kis HPMC van. sarokpor, vízzel érintkezve azonnal feloldódik. ——A gittpor- és habarcsgyártók ezt a módszert alkalmazzák. [A hidroxi-propil-metil-cellulózt (HPMC) sűrítőként és vízvisszatartó szerként használják gittporos habarcsokban. ]

4. Hogyan lehet egyszerűen és intuitív módon megítélni a hidroxipropil-metil-cellulóz (HPMC) minőségét?

(1) Fehérség: Bár a fehérség nem tudja meghatározni, hogy a HPMC könnyen használható-e, és ha a gyártási folyamat során fehérítőszereket adnak hozzá, az befolyásolja a minőségét. A legtöbb jó termék azonban jó fehérséggel rendelkezik.

(2) Finomság: A HPMC finomsága általában 80 mesh és 100 mesh, a 120 mesh pedig kisebb. A legtöbb Hebeiben gyártott HPMC 80 mesh méretű. Minél finomabb a finomság, általában véve, annál jobb.

(3) Fényáteresztő képesség: tegyen hidroxi-propil-metil-cellulózt (HPMC) vízbe, hogy átlátszó kolloidot képezzen, és nézze meg a fényáteresztő képességét. Minél nagyobb a fényáteresztés, annál jobb, ami azt jelzi, hogy kevesebb az oldhatatlan anyag benne. . A függőleges reaktorok áteresztőképessége általában jó, a vízszintes reaktoroké rosszabb, de ez nem jelenti azt, hogy a függőleges reaktorok minősége jobb, mint a vízszintes reaktoroké, és a termékminőséget számos tényező határozza meg.

(4) Fajsúly: Minél nagyobb a fajsúly, annál nehezebb, annál jobb. A specificitás nagy, általában azért, mert magas benne a hidroxi-propil-csoport, és magas a hidroxi-propil-csoport tartalma, jobb a vízvisszatartás.

5. Mennyi a hidroxi-propil-metil-cellulóz (HPMC) mennyisége a gittporban?

A gyakorlati alkalmazásokban használt HPMC mennyisége az éghajlati környezettől, a hőmérséklettől, a helyi hamu kalcium minőségétől, a gittpor formulától és a „vevők által elvárt minőségtől” függően változik. Általánosságban elmondható, hogy 4 kg és 5 kg között. Például: Pekingben a legtöbb gittpor 5 kg; Guizhou-ban a legtöbb gittpor nyáron 5 kg, télen 4,5 kg; a gitt mennyisége Yunnanban viszonylag kicsi, általában 3-4 kg stb.

6. Mekkora a hidroxipropil-metil-cellulóz (HPMC) megfelelő viszkozitása?

A gittpor általában 100 000 jüan, és a habarccsal szembeni követelmények magasabbak, és 150 000 jüan szükséges az egyszerű használathoz. Sőt, a HPMC legfontosabb funkciója a vízvisszatartás, majd a sűrítés. A gittporban, amíg jó a víztartó és alacsony a viszkozitása (70 000-80 000), ez is lehetséges. Természetesen minél nagyobb a viszkozitás, annál jobb a relatív vízvisszatartás. Ha a viszkozitás meghaladja a 100 000-et, a viszkozitás befolyásolja a vízvisszatartást. Már nem sokat.

7. Melyek a hidroxipropil-metil-cellulóz (HPMC) főbb műszaki mutatói?

Hidroxipropil-tartalom és viszkozitás, a legtöbb felhasználó aggódik e két mutató miatt. A magas hidroxi-propil-tartalmúaknak általában jobb a vízvisszatartása. A magas viszkozitásúnak jobb a vízvisszatartása, viszonylag (nem abszolút), a magas viszkozitású pedig jobban használható cementhabarcsban.

8. Melyek a hidroxipropil-metil-cellulóz (HPMC) fő nyersanyagai?

A hidroxipropil-metil-cellulóz (HPMC) fő nyersanyagai: finomított pamut, metil-klorid, propilén-oxid és egyéb nyersanyagok, marónátron, sav, toluol, izopropanol stb.

9. Mi a HPMC gittporban való felvitelének fő funkciója, és történik-e kémiailag?

A gittporban a HPMC három szerepet tölt be: sűrítés, vízvisszatartás és konstrukció. Sűrítés: A cellulóz sűríthető, hogy az oldat felfelé és lefelé egyenletes maradjon, és ellenálljon a megereszkedésnek. Vízvisszatartás: lassan szárítsa meg a gittport, és segítse a hamukalcium reakcióját a víz hatására. Felépítés: A cellulóznak kenőhatása van, ami jó szerkezetűvé teheti a gittport. A HPMC nem vesz részt semmilyen kémiai reakcióban, csak segéd szerepet játszik. A gittporhoz vizet adni és a falra tenni kémiai reakció, mert új anyagok keletkeznek. Ha a falon lévő gittport eltávolítja a falról, porrá darálja, és újra felhasználja, akkor nem fog működni, mert új anyagok (kalcium-karbonát) keletkeztek. ) is. A hamukalciumpor fő összetevői: Ca(OH)2, CaO és kis mennyiségű CaCO3, CaO+H2O=Ca(OH)2-Ca(OH)2+CO2=CaCO3↓+H2O Hamukalcium keveréke vízben és levegőben van A CO2 hatására kalcium-karbonát képződik, míg a HPMC csak vizet tart vissza, elősegítve a hamukalcium jobb reakcióját, és magában semmilyen reakcióban nem vesz részt.

10. A HPMC egy nemionos cellulóz-éter, tehát mi a nemionos?

Laikus kifejezéssel a nem ionok olyan anyagok, amelyek nem ionizálnak vízben. Az ionizáció azt a folyamatot jelenti, amelyben az elektrolit töltött ionokká disszociál, amelyek egy adott oldószerben (például vízben, alkoholban) szabadon mozoghatnak. Például a nátrium-klorid (NaCl), a mindennap elfogyasztott só vízben oldódik és ionizálódik, így szabadon mozgó nátriumionokat (Na+) hoz létre, amelyek pozitív töltésűek, és kloridionokat (Cl), amelyek negatív töltésűek. Ez azt jelenti, hogy amikor a HPMC-t vízbe helyezzük, az nem disszociál töltött ionokká, hanem molekulák formájában létezik.

11. Mihez kapcsolódik a hidroxi-propil-metil-cellulóz gél hőmérséklete?

A HPMC gélhőmérséklete összefügg a metoxitartalmával, minél alacsonyabb a metoxitartalom ↓, annál magasabb a gél hőmérséklete ↑.

12. Van-e összefüggés a gittpor cseppje és a HPMC között?

A gittpor porvesztesége főként a hamukalcium minőségével függ össze, és nem sok köze van a HPMC-hez. A szürke kalcium alacsony kalciumtartalma és a CaO és Ca(OH)2 nem megfelelő aránya a szürke kalciumban porveszteséget okoz. Ha valami köze van a HPMC-hez, akkor ha a HPMC-nek rossz a vízvisszatartása, az porveszteséget is okoz. Konkrét okok miatt kérjük, olvassa el a 9. kérdést.

13. Mi a különbség a hidegvizes instant típusú és a melegben oldódó hidroxipropil-metil-cellulóz között a gyártási folyamatban?

A hidegvizes instant típusú HPMC glioxállal felületkezelt, hideg vízben gyorsan, de nem igazán oldódik. Csak akkor oldódik fel, ha a viszkozitás nő. A melegen olvadó típusokat nem kezelik glioxállal. Ha a glioxál mennyisége nagy, akkor a diszperzió gyors lesz, de a viszkozitás lassan nő, ha pedig kicsi, akkor ennek az ellenkezője igaz.

14. Milyen szaga van a hidroxipropil-metil-cellulóznak (HPMC)?

Az oldószeres módszerrel előállított HPMC toluolt és izopropanolt használ oldószerként. Ha a mosás nem túl jó, maradvány szag lesz.

15. Hogyan válasszunk megfelelő hidroxipropil-metil-cellulózt (HPMC) különböző célokra?

Gittpor felhordása: a követelmények alacsonyak, a viszkozitás 100 000, ez elég, a fontos, hogy jól tartsa a vizet. Habarcs alkalmazása: magasabb követelmények, magas viszkozitás, 150 000 jobb. Ragasztó felhordása: nagy viszkozitású instant termékek szükségesek.

16. Mi a hidroxipropil-metil-cellulóz álneve?

Hidroxipropil-metil-cellulóz, angolul: Hydroxypropyl Methyl Cellulose Rövidítés: HPMC vagy MHPC Alias: hypromellose; cellulóz-hidroxi-propil-metil-éter; Hipromellóz, cellulóz, 2-hidroxi-propil-metil-cellulóz-éter. Cellulóz hidroxipropil-metil-éter Hiprolóz.

17. HPMC alkalmazása gittporban, mi az oka a gittporban lévő buborékoknak?

A gittporban a HPMC három szerepet tölt be: sűrítés, vízvisszatartás és konstrukció. Ne vegyen részt semmilyen reakcióban. A buborékok megjelenésének okai: 1. Töltsön túl sok vizet. 2. Az alsó réteg nem száraz, csak kaparjunk rá még egy réteget, és könnyen habzik.

18. Mi a gittpor formulája belső és külső falakhoz?

Belső fali gittpor: nehéz kalcium 800 kg, hamu kalcium 150 kg (keményítő éter, tiszta zöld, Pengrun talaj, citromsav, poliakrilamid stb. adható hozzá megfelelően)
Külső fali gittpor: cement 350 kg nehéz kalcium 500 kg kvarchomok 150 kg latex por 8-12 kg cellulóz-éter 3 kg keményítő éter 0,5 kg farost 2 kg

19. Mi a különbség a HPMC és az MC között?

Az MC metil-cellulóz, amelyet cellulóz-éterből állítanak elő úgy, hogy finomított pamutot lúggal kezelnek, metán-kloridot használnak éterezőszerként, és egy sor reakción megy keresztül. Általában a szubsztitúció mértéke 1,6-2,0, és az oldhatóság is eltérő a különböző szubsztitúciós fokokkal. A nemionos cellulóz-éterhez tartozik.
(1) A metil-cellulóz vízvisszatartása a hozzáadott mennyiségtől, viszkozitástól, szemcsefinomságtól és oldódási sebességtől függ. Általában, ha a hozzáadott mennyiség nagy, a finomság kicsi és a viszkozitás nagy, a vízvisszatartási arány magas. Közülük az adagolás mennyisége befolyásolja a legnagyobb mértékben a vízvisszatartást, és a viszkozitás szintje nem egyenesen arányos a vízvisszatartás mértékével. Az oldódási sebesség főként a cellulózrészecskék felületmódosultságának mértékétől és a szemcsefinomságtól függ. A fenti cellulóz-éterek közül a metil-cellulóznak és a hidroxi-propil-metil-cellulóznak nagyobb a vízvisszatartási aránya.
(2) A metil-cellulóz hideg vízben oldódik, és forró vízben nehezen oldódik fel. Vizes oldata nagyon stabil pH=3-12 tartományban. Jól kompatibilis a keményítővel, guargumival stb. és sok felületaktív anyaggal. Amikor a hőmérséklet eléri a gélesedési hőmérsékletet, gélesedés következik be.
(3) A hőmérséklet változása súlyosan befolyásolja a metil-cellulóz vízvisszatartási sebességét. Általában minél magasabb a hőmérséklet, annál rosszabb a vízvisszatartás. Ha a habarcs hőmérséklete meghaladja a 40°C-ot, a metil-cellulóz vízvisszatartása jelentősen csökken, ami súlyosan befolyásolja a habarcs szerkezetét.
(4) A metil-cellulóz jelentős hatással van a habarcs szerkezetére és tapadására. A „tapadás” itt a dolgozó felhordószerszáma és a falfelület között érzett tapadási erőre, vagyis a habarcs nyírási ellenállására vonatkozik. A ragadósság magas, a habarcs nyírási ellenállása nagy, és a munkások által a használat során szükséges szilárdság is nagy, és a habarcs építési teljesítménye gyenge. A metil-cellulóz adhéziója a cellulóz-éter termékekben közepes.

A HPMC egy hidroxi-propil-metil-cellulóz, amely finomított pamutból lúgosítás után, propilén-oxid és metil-klorid éterezőszerként és reakciósorozaton keresztül készült nemionos cellulóz-éter. A helyettesítés mértéke általában 1,2-2,0. Tulajdonságai eltérőek a metoxiltartalom és a hidroxipropiltartalom eltérő aránya miatt.

(1) A hidroxi-propil-metil-cellulóz hideg vízben könnyen oldódik, és forró vízben nehezen oldódik fel. De a zselésedési hőmérséklete forró vízben lényegesen magasabb, mint a metil-cellulózé. A hideg vízben való oldhatóság is jelentősen jobb a metil-cellulózhoz képest.
(2) A hidroxi-propil-metil-cellulóz viszkozitása a molekulatömegével függ össze, és minél nagyobb a molekulatömeg, annál nagyobb a viszkozitása. A hőmérséklet a viszkozitását is befolyásolja, a hőmérséklet emelkedésével a viszkozitás csökken. Magas viszkozitása azonban alacsonyabb hőmérsékleti hatással bír, mint a metil-cellulóz. Oldata szobahőmérsékleten tárolva stabil.
(3) A hidroxi-propil-metil-cellulóz savval és lúggal szemben stabil, vizes oldata pH=2-12 tartományban nagyon stabil. A nátronlúg és a mészvíz alig befolyásolja a teljesítményét, de a lúg felgyorsíthatja az oldódást és növelheti a viszkozitását. A hidroxi-propil-metil-cellulóz stabil a közönséges sókkal szemben, de ha a sóoldat koncentrációja magas, a hidroxi-propil-metil-cellulóz-oldat viszkozitása hajlamos megnövekedni.
(4) A hidroxi-propil-metil-cellulóz vízvisszatartása függ a hozzáadott mennyiségtől, viszkozitástól stb., és vízvisszatartási sebessége azonos adagolási mennyiség mellett nagyobb, mint a metil-cellulózé.
(5) A hidroxi-propil-metil-cellulóz vízoldható polimer vegyületekkel keverhető egyenletes és nagyobb viszkozitású oldat kialakítására. Például polivinil-alkohol, keményítő-éter, növényi gumi stb.
(6) A hidroxi-propil-metil-cellulóz tapadása a habarcsszerkezethez erősebb, mint a metil-cellulózé.
(7) A hidroxi-propil-metil-cellulóz enzimrezisztenciája jobb, mint a metil-cellulóz, és oldatát kisebb valószínűséggel bontják le enzimek, mint a metil-cellulózt.

20. Mire kell figyelni a HPMC viszkozitása és hőmérséklete közötti összefüggés tényleges alkalmazása során?

A HPMC viszkozitása fordítottan arányos a hőmérséklettel, vagyis a viszkozitás a hőmérséklet csökkenésével nő. A termék viszkozitása, amelyre általában hivatkozunk, a 2%-os vizes oldatának 20 Celsius-fok hőmérsékletű vizsgálati eredményére vonatkozik.

A gyakorlati alkalmazásoknál figyelembe kell venni, hogy azokon a területeken, ahol nagy a hőmérséklet-különbség a nyáron és a télen, ajánlatos télen viszonylag alacsony viszkozitást alkalmazni, ami jobban kedvez az építkezésnek. Ellenkező esetben alacsony hőmérsékleten a cellulóz viszkozitása megnő, és kaparáskor nehéz lesz a kézérzet.

Közepes viszkozitás: 75000-100000 főként gitthez használják

Oka: jó vízvisszatartás

Magas viszkozitás: 150000-200000 Főleg polisztirol szemcsés hőszigetelő habarcshoz, gumiporhoz és üvegezett mikrogyöngyös hőszigetelő habarcshoz használják.

Ok: Magas a viszkozitása, a habarcs nem könnyen leesik, megereszkedik, és a szerkezet is javult.

De általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb a viszkozitás, annál jobb a vízvisszatartás. Ezért, figyelembe véve a költségeket, sok száraz porhabarcsgyár a közepes és alacsony viszkozitású cellulózt (20000-40000) közepes viszkozitású cellulózra (20000-40000) cseréli le, hogy csökkentse az adagolás mennyiségét. .


Feladás időpontja: 2022.11.18