A kéntelenítő gipsz a kéntartalmú tüzelőanyagok (szén, kőolaj), a kéntelenítési tisztítás során keletkező szilárd ipari hulladék, valamint a félhidrát gipsz (kémiai képlete CaSO4· 0,5H2O) égetésével keletkező füstgáz, teljesítménye ehhez hasonló. természetes építőgipszből. Ezért egyre több kutatás és alkalmazás folyik a természetes gipsz helyett kéntelenített gipsz felhasználására önterülő anyagok előállítására. Az önterülő habarcs anyagok összetételének alapvető funkcionális összetevői a szerves polimer adalékanyagok, mint a vízredukáló szerek, a vízvisszatartó anyagok és a késleltető anyagok. A kettőnek a cementkötésű anyagokkal való kölcsönhatása és mechanizmusa figyelmet érdemel. A képződési folyamat sajátosságaiból adódóan a kéntelenített gipsz finomsága kicsi (a szemcseméret döntően 40 és 60 μm között oszlik meg), a por gradációja ésszerűtlen, így a kéntelenített gipsz reológiai tulajdonságai rosszak, a habarcs az általa készített hígtrágya sokszor könnyebben elkülönülés, rétegződés, vérzés lép fel. A cellulóz-éter a leggyakrabban használt adalékanyag a habarcsban, és vízredukáló szerrel kombinált alkalmazása fontos garancia a kéntelenített gipsz alapú önterülő anyagok átfogó teljesítményének megvalósítására, mint például az építési teljesítmény, majd a mechanikai és tartóssági teljesítmény.
Ebben a cikkben a folyékonysági értéket használjuk kontrollindexként (szórási fok 145 mm±5 mm), a cellulóz-éter-tartalom és a molekulatömeg (viszkozitási érték) hatására összpontosítva a kéntelenített gipsz alapú saját vízfogyasztására. -kiegyenlítő anyagok, a folyékonyság időbeli elvesztése és a koaguláció Az alapvető tulajdonságok, például az idő és a korai mechanikai tulajdonságok befolyásolásának törvénye; egyúttal tesztelje a cellulóz-éter hatásának törvényét a kéntelenített gipsz hidratálásának hőleadására és hőleadási sebességére, elemezze a kéntelenített gipsz hidratációs folyamatára gyakorolt hatását, és először tárgyalja ezt a fajta adalékanyagot. Kompatibilitás a kéntelenítő gipszgélesítő rendszerrel .
1. Nyersanyagok és vizsgálati módszerek
1.1 Nyersanyagok
Gipszpor: egy tangshani cég által gyártott kéntelenített gipszpor, fő ásványi összetétele a hemihidrát gipsz, kémiai összetételét az 1. táblázat, fizikai tulajdonságait a 2. táblázat tartalmazza.
kép
kép
Az adalékanyagok a következők: cellulóz-éter (hidroxi-propil-metil-cellulóz, röviden HPMC); szuperlágyító WR; habzásgátló B-1; EVA újradiszpergálható latexpor S-05, amelyek mindegyike kereskedelmi forgalomban kapható.
Adalékanyag: természetes folyami homok, saját gyártású, 0,6 mm-es szitán átszitált finom homok.
1.2 Vizsgálati módszer
Rögzített kéntelenítő gipsz: homok: víz = 1:0,5:0,45, megfelelő mennyiségű egyéb adalékanyag, folyékonyság mint kontrollindex (tágulás 145 mm ± 5 mm), a vízfogyasztás beállításával, illetve cementkötésű anyagokkal (kéntelenítő gipsz + cement) keverve ) 0, 0,5‰, 1,0‰, 2,0‰, 3,0‰ cellulóz-éter (HPMC-20 000); Rögzítse tovább a cellulóz-éter adagját 1‰-re, válassza a HPMC-20 000, HPMC-40 000, HPMC-75 000 és HPMC-100 000 hidroxi-propil-metil-cellulóz-étereket, amelyek különböző molekulatömegűek (a megfelelő számok H2, H1, H4 és H105. ), az adagolás és a cellulóz-éter molekulatömege (viszkozitási értéke) A változások hatása a gipsz alapú önterülő habarcs tulajdonságaira, és a kettő hatása a kéntelenített gipsz önterülő habarcs folyékonyságára, kötési idejére és korai mechanikai tulajdonságaira keveréket tárgyalják. A konkrét vizsgálati módszert a GB/T 17669.3-1999 „Építőgipsz mechanikai tulajdonságainak meghatározása” előírásai szerint hajtják végre.
A hidratációs hőtesztet kéntelenített gipszből készült vakmintával, illetve 0,5‰, illetve 3‰ cellulóz-éter tartalmú mintákkal végezzük, az alkalmazott műszer egy TA-AIR típusú hidratációs hőmérő.
2. Eredmények és elemzés
2.1 A cellulóz-éter tartalom hatása a habarcs alapvető tulajdonságaira
A tartalom növelésével jelentősen javul a habarcs bedolgozhatósága és kohéziója, jelentősen csökken a folyékonyság vesztesége az idő múlásával, az építési teljesítmény kiválóabb, a megszilárdult habarcsnak nincs rétegvesztési jelensége, felületi simasága, simasága és esztétikája jelentősen javult. Ugyanakkor a habarcs vízfogyasztása az azonos folyékonyság eléréséhez jelentősen megnőtt. 5‰-nél a vízfogyasztás 102%-kal nőtt, és a végső kötési idő 100 perccel meghosszabbodott, ami 2,5-szerese a vakmintának. A habarcs korai mechanikai tulajdonságai jelentősen csökkentek a cellulóz-éter tartalom növekedésével. Amikor a cellulóz-éter tartalom 5‰ volt, a 24 órás hajlítószilárdság és nyomószilárdság a vakminta 18,75%-ára, illetve 11,29%-ára csökkent. A nyomószilárdság a vakminta 39,47%-a, illetve 23,45%-a. Érdemes megjegyezni, hogy a vízvisszatartó szer mennyiségének növekedésével a habarcs térfogatsűrűsége is jelentősen csökkent, 0-nál 2069 kg/m3-ről 5‰-nél 1747 kg/m3-re, ami 15,56%-os csökkenést jelent. A habarcs sűrűsége csökken és a porozitás nő, ami az egyik oka a habarcs mechanikai tulajdonságainak nyilvánvaló csökkenésének.
A cellulóz-éter egy nemionos polimer. A cellulóz-éterlánc hidroxilcsoportjai és az éterkötés oxigénatomjai vízmolekulákkal egyesülve hidrogénkötéseket képezhetnek, a szabad vizet kötött vízzé alakítva, ezáltal szerepet játszhatnak a vízvisszatartásban. Makroszkóposan a hígtrágya kohéziójának növekedésében nyilvánul meg [5]. A zagy viszkozitásának növekedése nemcsak a vízfogyasztást növeli, hanem az oldott cellulóz-éter is adszorbeálódik a gipszszemcsék felületén, akadályozva a hidratációs reakciót és meghosszabbítva a kötési időt; a keverési folyamat során nagyszámú légbuborék is bekerül. A habarcs megkeményedésével üregek keletkeznek, ami végül csökkenti a habarcs szilárdságát. A habarcskeverék egyoldalú vízfogyasztását, építési teljesítményét, kötési idejét és mechanikai tulajdonságait, későbbi tartósságát stb. átfogóan figyelembe véve a kéntelenített gipsz alapú önterülő habarcs cellulóz-éter tartalma nem haladhatja meg az 1‰-t.
2.2 A cellulóz-éter molekulatömegének hatása a habarcs teljesítményére
Általában minél nagyobb a viszkozitása és minél finomabb a cellulóz-éter, annál jobb a vízvisszatartás és a kötési szilárdság. a teljesítményt negatívan befolyásolja. Ezért tovább vizsgálták a különböző molekulatömegű cellulóz-éterek hatását a gipsz alapú önterülő habarcsanyagok alapvető tulajdonságaira. A habarcs vízigénye bizonyos mértékig megnőtt, de nem volt nyilvánvaló hatása a kötési időre és a folyékonyságra. Ugyanakkor a habarcsok különböző halmazállapotú hajlító- és nyomószilárdsága csökkenő tendenciát mutatott, de a csökkenés jóval kisebb volt, mint a cellulóz-éter-tartalom mechanikai tulajdonságokra gyakorolt hatása. Összefoglalva, a cellulóz-éter molekulatömegének növekedése nincs nyilvánvaló hatással a habarcskeverékek teljesítményére. Kénmentesített gipsz alapú önterülő anyagként a kivitelezés kényelmét figyelembe véve alacsony viszkozitású és kis molekulatömegű cellulóz-étert kell választani.
2.3 A cellulóz-éter hatása a kéntelenített gipsz hidratációs hőjére
A cellulóz-éter tartalom növekedésével a kéntelenített gipsz exoterm hidratációs csúcsa fokozatosan csökkent, a csúcspozíció ideje kismértékben késett, míg az exoterm hidratációs hő csökkent, de nem nyilvánvalóan. Ez azt mutatja, hogy a cellulóz-éter bizonyos mértékig késleltetheti a kéntelenített gipsz hidratálási sebességét és hidratációs fokát, ezért az adagolás nem lehet túl nagy, és 1‰-en belül kell szabályozni. Látható, hogy a cellulóz-éter vízzel való találkozása után kialakuló kolloid film a kéntelenített gipszszemcsék felületén adszorbeálódik, ami 2 óra előtt csökkenti a gipsz hidratációs sebességét. Ugyanakkor egyedülálló vízvisszatartó és sűrítő hatása késlelteti a zagyvíz elpárolgását, a Disszipáció pedig előnyös a kéntelenített gipsz későbbi hidratálásához. Összefoglalva, ha a megfelelő adagolást szabályozzuk, a cellulóz-éter korlátozott mértékben befolyásolja magának a kéntelenített gipsznek a hidratálási sebességét és hidratáltsági fokát. Ugyanakkor a cellulóz-éter-tartalom és a molekulatömeg növekedése jelentősen növeli a zagy viszkozitását és kiváló vízmegtartó képességet mutat. A kéntelenített gipsz önterülő habarcs folyékonyságának biztosítása érdekében a vízfelhasználás jelentősen megnő, ami a habarcs elhúzódó kötési idejének köszönhető. A mechanikai tulajdonságok csökkenésének fő oka.
3. Következtetés
(1) Ha kontrollindexként a folyékonyságot használjuk, a cellulóz-éter-tartalom növekedésével a kéntelenített gipsz alapú önterülő habarcs kötési ideje jelentősen meghosszabbodik, és a mechanikai tulajdonságok jelentősen csökkennek; a tartalomhoz képest a cellulóz-éter molekulatömege A növekedés a habarcs fenti tulajdonságaira csekély hatással van. Átfogóan mérlegelve, a cellulóz-étert kis molekulatömeggel (viszkozitási érték kisebb, mint 20 000 Pa·s) kell kiválasztani, és az adagolást a cementkötésű anyag 1‰-án belül kell szabályozni.
(2) A kéntelenített gipsz hidratációs hőjének vizsgálati eredményei azt mutatják, hogy e vizsgálat keretein belül a cellulóz-éter korlátozott mértékben befolyásolja a kéntelenített gipsz hidratációs sebességét és hidratációs folyamatát. A kéntelenített gipsz alapú habarcs mechanikai tulajdonságainak csökkenésének fő oka a vízfelhasználás növekedése és a térfogatsűrűség csökkenése.
Feladás időpontja: 2023. május 08